Egyik nap egy beszélgetésünk során édesanyám szóba hozta az avokádót. Egyből eszembe jutott róla a spanyol abogado, és persze rögtön elkezdtem töprengeni azon, hogy mi köze lehet ennek a – kívülről leginkább tökféleségre hasonlító – gyümölcsnek az ügyvédekhez. (Az abogado jelentése ’ügyvéd’, a latin ADVOCĀTU szóból, ld. még portugáladvogado.) Talán egy spanyol/portugál ügyvéd hozott be ilyet először Európába Mexikó területéről? Vagy esetleg egy híres ügyvéd kedvenc gyümölcse volt?
Továbbra sem hagyott nyugodni a kérdés, ezért szokásomhoz híven utánajártam az igazságnak. Az nem okozott különösebb meglepetést, hogy a szó (közvetve) a spanyolból származik, mivel a növény Közép-Amerikában őshonos. Sőt, akár lehetne is köze az ’ügyvéd’-hez – még ha nem is olyan értelemben, ahogy azt gondolnánk. Ám mint sok más etimológia esetében, a történet korántsem annyira világos.
Az eredeti spanyol forrás ugyanis az aguacate, amely végső soron a klasszikus azték āhuacatlátvétele. Az Online Etymology Dictionary szerint viszont a spanyolban létezett ennek egy avocado alakváltozata, amely a „korábbi spanyol avocado’ügyvéd’ szó hatására változott meg népetimológia útján”, és ez került be az angolba a 18. század második felében.
Egyetlen probléma van csak ezzel az állítással: a spanyol források ezt egyáltalán nem erősítik meg. A RAE történeti korpuszában mindössze két találat van az avocado alakra (azok is a 19. század második feléből) – de csak mint az avocarse’magához rendel’ ige participiuma; az abogado korábbi írásmódja pedig avogado volt. A DRAE hozza ugyan az avocado alakot ’avokádó’ jelentésben, de Fülöp-szigeteki szónak jelöli (ahol spanyolul már nem igazán beszélnek); a Diccionario de americanismos nyelvjárási szótárban nem is szerepel. Továbbá a növény spanyol nyelvű Wikipédia-szócikke meg sem említi ezt az elnevezést – az egyedül a szócikk végén felsorolt angol nyelvű forráshivatkozásokban fordul elő.
Összefoglalva a lényeget: nem tudni, hogy a spanyol aguacate-ből valójában hol, mikor és melyik nyelvben lett avocado, és az sem valószínű, hogy lenne bármi köze is a spanyol ’ügyvéd’ szóhoz (ez a felvetés egyébként a fent idézetten kívül semmilyen más forrásban nem szerepel). Annyi viszont biztos, hogy ebben a formában az angolból terjedt el, és így jutott el a magyarba is. (Aki szeretne egy ehhez nagyon hasonló szótörténetről olvasni, ajánlom a „desperado”-ról szóló írást is!)
Továbbra sem hagyott nyugodni a kérdés, ezért szokásomhoz híven utánajártam az igazságnak. Az nem okozott különösebb meglepetést, hogy a szó (közvetve) a spanyolból származik, mivel a növény Közép-Amerikában őshonos. Sőt, akár lehetne is köze az ’ügyvéd’-hez – még ha nem is olyan értelemben, ahogy azt gondolnánk. Ám mint sok más etimológia esetében, a történet korántsem annyira világos.
 |
| Avokádó (Forrás: Pixabay.com) |
Az eredeti spanyol forrás ugyanis az aguacate, amely végső soron a klasszikus azték āhuacatlátvétele. Az Online Etymology Dictionary szerint viszont a spanyolban létezett ennek egy avocado alakváltozata, amely a „korábbi spanyol avocado’ügyvéd’ szó hatására változott meg népetimológia útján”, és ez került be az angolba a 18. század második felében.
Egyetlen probléma van csak ezzel az állítással: a spanyol források ezt egyáltalán nem erősítik meg. A RAE történeti korpuszában mindössze két találat van az avocado alakra (azok is a 19. század második feléből) – de csak mint az avocarse’magához rendel’ ige participiuma; az abogado korábbi írásmódja pedig avogado volt. A DRAE hozza ugyan az avocado alakot ’avokádó’ jelentésben, de Fülöp-szigeteki szónak jelöli (ahol spanyolul már nem igazán beszélnek); a Diccionario de americanismos nyelvjárási szótárban nem is szerepel. Továbbá a növény spanyol nyelvű Wikipédia-szócikke meg sem említi ezt az elnevezést – az egyedül a szócikk végén felsorolt angol nyelvű forráshivatkozásokban fordul elő.
Összefoglalva a lényeget: nem tudni, hogy a spanyol aguacate-ből valójában hol, mikor és melyik nyelvben lett avocado, és az sem valószínű, hogy lenne bármi köze is a spanyol ’ügyvéd’ szóhoz (ez a felvetés egyébként a fent idézetten kívül semmilyen más forrásban nem szerepel). Annyi viszont biztos, hogy ebben a formában az angolból terjedt el, és így jutott el a magyarba is. (Aki szeretne egy ehhez nagyon hasonló szótörténetről olvasni, ajánlom a „desperado”-ról szóló írást is!)